Elhunyt a Naprendszer két legmagányosabb robotja

Február 13 két okból is nagyon szomorú nap.

Küldetésének 15. évében elhunyt Oppy (esetleg Opportunity, vagy MER-B) a NASA marsjáró robotja, valamint küldetésének 80. évében elhunyt Tandori Dezső (esetleg Nat Roid vagy Solenard, bizonyos körökben Nat Droid), Kossuth-díjas író-költő-fejedelem.

Mindkettő hatalmas veszteség, generációjuk utolsó példányaiként olyan űrt hagytak maguk után (Oppy esetében ez nem csak szimbolikus), amelyet, ha be is lehet tölteni, már soha nem lesz ugyanúgy, ugyanaz.

tandori_dezso.jpg

Tandori bár a „magas irodalom” művelője volt, mégis közel éreztem magamhoz, nem főleg a szépirodalmi művei miatt, hanem mert igen jó krimi író volt, és fantasztikus regénye a Stevenson-biozmagória eleve egy olyan mű, amelyet sokkal jobban átszőtt a „tandoriság”, mint egyébként a verseit és prózáit. De hagyjuk is most Tandorit, a végén még egy pillanatra visszatérek rá.

nasa-space-rover-opportunity-1.jpg

Oppy a maga nemében nem volt egyedülálló, hiszen testvére, Spirit is a NASA-t szolgálta, mégpedig ugyancsak legendásan.

Ami miatt Oppy különleges, hogy bár csak 90 naposra tervezték küldetését, a marsi landolástól számítva 5498 napig szolgált, azaz 15 földi évig. Spirit küldetése is 90 napra volt tervezve, ezzel szemben a NASA 2695 nap után jelentette be a misszió végét, Oppy tehát jóval túlélte testvérét.

Oppy nem csak a küldetés idejét tekintve vált legendává, de a Marson megtett 45 kilométeres útjával (ez ám a marton!) Oppy anabázisa egyedülálló, jóval felülmúlta a korábbi „Földön kívüli útbajnok” Lunokhod2 robot Holdon megtett 39 kilóméterét.  

Ez a teljesítmény főleg akkor igazán értékelhető, ha belegondolunk, milyen terepen és környezetben kellett a több, mint maratoni távot megtennie a robotnak a maga 0,89cm/másodperc átlagos sebességével (Oppy elérhette volna akár az 5cm/másodperc „csúcssebességet” is kedvezőbb terepen!). 

- Nice job Oppy! Ha „futásodat” kiposztoltad volna a Facebookra, kaptad volna a lájkokat!

Oppy több volt, mint vas és dróthalmaz.

Szíve volt!

rad6000.jpeg

Kevlár és titán mellkasában egy IBM RAD6000 RISC CPU dobogott, 20Mhz-es órajellel – amelyet megfelelő pasztázással akár felhúzhattak volna 33Mhz-ig is a NASA mérnökei, de inkább nem tették, hiszen meglehetősen nehéz lett volna később visszavenni az órajelet, sokba került volna a kiszállás.  

A RAD a „radiation-hardened”, azaz a sugárzás-álló változata az IBM RISC Single Chip (RSC) architektúrájának, kifejezetten a NASA számára átalakított korabeli (1990-1997) SC változat. Ha jól tudom, 92’ környékén az IBM RS/6000 mainframe szerverekben ment RSC processzor (csak nem single chip változat).

Oppy maga volt az emlékezet.

Soha nem felejtett el semmit, erről 128MB (D)RAM gondoskodott, amelyet megtoldottak még 256MB flash memóriával is!

Verheti magát bárki, hogy 800-1,2Ghz proci megy a telefonjában meg 4-8-16GB RAM – smafu az egész, Oppy 128MB RAM-al többet látott és hallott az Univerzumból, mint az összes okostelefon együttvéve. És többet tett az emberiségért, mint bármely telefon (kivéve azt a vöröset, amit időnként felvettek a hidegháború idején és elkerültük az atomháborút).

Az örök emlékezést szimbolizálja, hogy Oppy és Spirit testébe a ledőlt Word Trade Center féméből is került: egy amerikai zászlóval díszített bankkártya-méretű kábelvédő pajzs, egy darab New York – a Marson.

Oppy tudományos kutatásairól és jelentőségéről nem akarok írni, hasonlóan Tandorihoz, hosszú évek fognak még eltelni, mire minden eredményét feldolgozzák a begyűjtött adatoknak.

Oppy végül júniusban került kilátástalan helyzetbe.

Szó szerint nem látott ki a gigantikus marsi porviharból, ami nem csak fizikailag volt megterhelő, de a napelemei sem tudtak elegendő áramot termelni, így Oppy lemerülő akkumulátorait kímélve végül június 12-én hibernációba lépett, amelyből a vihar elvonultával sajnos már nem tért magához.

Egyes legendák szerint Oppy egy Tandori-haikut küldött utoljára búcsúüzenetként a NASA mérnökeinek:

My battery is low

and it's getting dark.

 

Alacsony a töltöttség

és egyre sötétebb van.

A NASA mérnökei sokszáz próbálkozás után feladták a küzdelmet, már nem tudták Oppyt kihozni a hibernációból, február 13-án bejelentették: Oppy hosszú útja a végéhez ért, a robot küldetése 5498 nap után befejeződött.

Az űrkutatás és az űrhajózás minden csodás NASA/Space-X/Tesla stb. hírharang ellenére is csigatempóban (kb. Oppy átlagsebességével, 0.89cm/másodperc) fejlődik.

Ha belegondolunk, hogy 1969-ben lépett először ember a Holdra, hát az azóta eltelt 50 évben sem tűnik a Mars közelebbinek – de az biztos, amikor megérkezünk végre, Oppy ott fog várni bennünket.

Viszlát Oppy, viszlát Nat Roid! Kösz mindent, csodásak vagytok és egyszer még találkozunk!