A Secure Networx szakmai blogja IT biztonság, információvédelem, adatvédelem, GDPR témában

Kiberblog

2018\09\24 snwx Szólj hozzá!

Dijnet.hu – phishing (már megint...)

dijnet-phis.png

Még június-júliusban volt egy nagyobb adathalászat hullám, amikor a Díjnet nevében küldözgettek számlafizetési értesítőket, de sajnos úgy tűnik, hogy megint elindult a móka.

Tovább olvasom
2018\09\22 snwx Szólj hozzá!

Többezer WordPress weboldal fertőződött meg egy sérülékeny plugin miatt

A Sucuri és a Malwarebytes kutatói észlelték a tömeges fertőzést, amely egy korábban már sérülékenynek jelentett Wordpress Duplicator plugin miatt következett be. 

A pontos érintettek száma nem ismert, egy egyszerű Google keresés azonban több, mint 2600 találatot mutat, de az indexelés miatt ennél jóval magasabb is lehet a fertőzöttek száma.

m1.png

A Google alapján magyar érintettet nem találtunk (pontosabban csak egy olyan oldalt, ahol a Google szerint még szerepel a kód, de egyébként már nem).

Tovább olvasom
2018\09\21 snwx 1 komment

Olcsók a feltört magyar weboldalak - UPDATE

Igen népszerű lett az előző „Olcsók a feltört magyar weboldalak című poszt, amelyben arról írtunk, hogy egy orosz fórum piacterén több, mint 3000 feltört weboldalhoz kínálnak hozzáférést, amelyek között magyar oldalak is akadnak.

Sok megkeresés érkezett a témában, sok kérdést kaptunk, illetve egy érdekes és figyelemfelkeltő fejleményről is be tudunk számolni.

Tovább olvasom
2018\09\20 snwx 18 komment

Olcsók a feltört magyar weboldalak

Egy orosz forum piacterén több, mint 3000 feltört weboldalhoz kínálnak hozzáférést. Igen széles a választék, a megszerzett adminisztációs jelszó mellett lehet (backdoor) shell, vagy akár SSH hozzáférést is vásárolni a meghekkelt oldalakhoz.

Igazán professzionális és funkciógazdag marketplace, lehet országra, nyelvre, CMS rendszerre, programozási nyelvre, hozzáférés módjára (admin access, shell, SSH, FTP stb) is szűrni, kiválasztva ezzel, hogy milyen hozzáférést akarunk vásárolni.

olcsodoman-1.png

Tovább olvasom
2018\09\15 snwx Szólj hozzá!

Brutálisan ég a Veeam – 445 millió ügyfélrekord szivárgott ki

Fülig Jimmy mondása, miszerint „Mindnyájunkak érhet baleset” a Veeam esetében is igaz: a magát „global leader in Intelligent Data Management”-nek aposztrofáló adatmentésre és mentőrendszerekre specializálódott cég igen masszív adatszivárgási incidensbe keveredett.

A korai analízisek 445 millió rekordról beszélnek, noha két adatbázis szivárgott ki, az egyik 199 millió, a másik pedig 244 millió rekordot tartalmaz.

A vizsgálatok szerint jelentős átfedés van a két adatbázis között, ez ugyan a rekordszámot nem csökkenti, viszont az egyedi adatokkal kapcsolatban csökkenhet a szivárgás mérete, erre később a Veeam is rámutat. (A 4.5 millió egyedi adatokat tartalmazó rekord meg már majdnem semmi).

Tovább olvasom
2018\09\08 snwx Szólj hozzá!

A 2018-as nyár legdurvább adatszivárgásai (kell valakinek Reaper drón kézikönyv?)

Az előző postban kicsit összehasonlítottam a 2017-es tavalyi évet a jelenlegi 2018-as évvel, és az eredményből sajnos nem az körvonalazódik, hogy észlelhető pozitív változások következtek volna be.

A 2018-as év nyara meglehetősen súlyosra sikerült, csak augusztusban 215 millió, júliusban 140 millió, míg júniusban 146 millió adatrekord kompromittálódott vagy bizalmassága sérült.

Melyek voltak a legsúlyosabb, vagy legfontosabb adatszivárgások a nyáron?

Nem feltétlenül a kiszivárgott rekordok számossága alapján próbálok szemezgetni a bőséges termésből, igyekszem olyan nevekkel foglalkozni, amelyek itthon sem teljesen ismeretlenek, vagy kellően érdekes eseteket takarnak.

GOMO (Sungy Mobile)

A GOMO adatszivárgási ügye kicsit kiesik a szkópból, a felfedezője május 25-én észlelte (egy Flash Gordon nevű kutató), hogy a cég egy backupja minden további nélkül elérhető egy teljesen védtelen, hitelesítést nem kérő webszolgáltatáson keresztül.

A cég nem tüntetett fel értesítési címet a weboldalán, valamint a közösségi médiás megkeresésekre sem reagált, és Flash Gordon május 27-én egy másik IP címen megtalál egy csomó további mentés,- minden bejelentkezés vagy hitelesítés nélkül elérhető, állományait.

Május 30.-án végül sikerült az NTT Com Asia segítségével elérhetetlenné tenni az állományokat, de június 2.-án már ismét elérhetőek voltak. Az ismételt bejelentés után az NTT Com Asia segítségét kérve végül sikerült a szervereket újra elérhetetlenné tenni.

A kicsomagolva csaknem 100GB adatban aztán volt minden jóság, 70 adatbázis, 50 millió emailcím, jelszó, telefonszám-rekord, céges felhasználói adatok, ügyféladatok, fejlesztési környezet, forráskódok, stb. Gyakorlatilag minden.

A GOMO augusztus 16.-án reagált érdemben az eseményekre, a válaszban azt közölték, hogy a vizsgálat alapján két letöltés (??) történt az esemény időszakában, illetve elmondták, hogy egy műszaki probléma javítása miatt kellett a 80-as portot megnyitniuk, amelyet aztán egy másik technikai hiba miatt nem sikerült bezárniuk (konkrétan, szerintem az első hiba tűzoltása közben teljesen megfeledkeztek róla). A GOMO arra is reagált, hogy nem volt az oldalukon kontakt lehetőség, és jelezték, hogy már van.

Szerintem az eseményből a legfontosabb tanulság, hogy egy hibajavítás (mint ASAP tevékenység) mennyire megmutatja a prioritásokat: a rendelkezésre állás mindig is magasabb prioritással bírt, mint a biztonság. Szintén érdemes az esetből kiemelni, hogy két sor hozzáadása (két email cím) a weboldalhoz mennyivel hatékonyabba tette volna az incidens keresését. Néha ilyen apróságon nagyon sok tud múlni.

Huazhu Hotels 

A 3000 hotelből álló kínai hotellánc augusztusban került a figyelem középpontjába, mivel a 130 millió ügyfélrekordjuk kiszivárgása Kína egyik legnagyobb adatszivárgási ügyévé vált. Az esemény a hotellánc Hanting, Grand Mercure, Yi, Novotel, Mercure, CitiGO, Orange, All Season, Starway, Ibis Styles, Ibis, Elan, Haiyou hoteljeit érintette (és ezek között azért pár jól ismert név is szerepel).

A kiszivárgott adattömb 240 millió sora a foglalási adatokat tartalmazza, természetesen email címek, telefonszámok, bankszámla adatok, regisztrációs jelszavak, személyi okmányazonosítók is szerepelnek az adatbázisban.

Ami miatt különösen érdekes a sztori, hogy az adatok szinte azonnal megvásárolhatóvá váltak a DarkNet bugyrában, az eladó 8 Bitcoin-ért kínálta fel a megszerzett adatokat, amely kb. 14.5 millió Ft-nak felel meg a mai árfolyamon. Aki esetleg sokallja ezt az összeget az örülhet, mivel a breach híre gyorsan elterjedt és a hotel is reagált az eseményre, a megszerzett adatok gyorsan értéktelenedni kezdtek, és hamarosan már 1 Bitcoin-os áron (1.8 millió Ft) is megvásárolhatók lettek.

A világ 12. legnagyobb hotellánca érdemben reagált az eseményre (biztonsági céget bízott meg az adatok validálásával és esemény kivizsgálásával), nem is csoda, az elmúlt 5 évben ez az esemény bizonyult Kína egyik legsúlyosabb adatszivárgási incidensének, legalábbis az esetet vizsgáló biztonsági cég állásfoglalása alapján.

T-Mobile

A szolgáltató neve igen ismerősen cseng, bár jelen esetben az amerikai szolgáltatóról van szó, akiknek augusztusban sikerült elszenvedniük (pontosabban akkor ismerték el tájékoztatásban) a 2.3 millió ügyfélrekordot érintő adatszivárgási incidenst.

„Szerencsére” az esemény csak email címeket, neveket, születési dátumot, számlázási címeket, előfizetői azonosítókat érintett, bankkártya vagy más, fizetéssel kapcsolatos adatok nem kompromittálódtak.

A T-Mobile reagálása abban példaértékű volt, hogy viszonylag gyorsan megkezdték az esemény kivizsgálását és szinte azonnal értesítették az ügyfeleiket. A T-Mobile saját biztonsági csapattal rendelkezik, szóval nem kellett külsőst bevonniuk az esemény kivizsgálására.

(A T-Mobile Austria azért nem ilyen szerencsés, miután kiderült, hogy részletében cleartext-ben tárolják a jelszavakat (legalábbis az ügyintézők látják a jelszó első négy karakterét), sikerült a Twitteren „véletlenül” azt nyilatkozniuk, hogy nem értik, ez miért probléma. Ez mindjárt hozott is nekik egy jelölést a Pwnie Awards-on, a „Legbénább reagálás” kategóriában, amit aztán végül annak ellenére sem sikerült megnyerniük, hogy bevallották, a jelszót teljesen cleartextben tárolják.)

Azonban nem szép az összkép az amerikai T-Mobile esetében sem, mert az eredeti bejelentésben azt nyilatkozták, hogy jelszavak nem kompromittálódtak, majd később, hogy azért nem kompromittálódtak a jelszavak, mert titkosítva voltak.

Innen már csak egy lépés volt, hogy kiderüljön, a T-Mobile a titkosítás alatt az MD5 hash-t értette...Legalábbis kutatók vizsgálták meg a hasheket, amelyek azért nem tiszta MD5 hashek (valamit mókoltak vele), viszont legalább úgy néz ki, hogy egy nagyobb mintából kikövetkeztethető az algoritmus és visszaállítható a jelszó (egyes kutatók szerint viszont sima MD5 hashek kerültek ki).

A T-Mobile úgy látszik nem feltétlenül a tájékoztatásban nyerő, az ausztriai fiaskóval együtt ez kezd kicsit tendenciózusnak tűnni.

MyHeritage

Az egyik legnevesebb DNS-kutató és genealógiai oldalt június 4.-én értesítette egy szakértő, hogy egy, a szolgáltatótól független kiszolgálón talált „myheritage” nevű állományban a szolgáltatótól származó adatok találhatók.

A vizsgálat később kiderítette, hogy az állomány a 2017 október végéig regisztrált felhasználók email címeit és hashelt jelszavait tartalmazta, összesen 92 millió adatrekordot. A szolgáltató szerint a DNS-és egyéb vizsgálati adatok nem kerültek idegen kézbe, ami azért megnyugtató.

Az adattömb elemzése megerősítette, hogy salted hasheket tartalmaz az adatbázis, tehát nem csak simán elhashelték a jelszavakat (gyenge MD5-tel mondjuk), de legalább jól megsózták őket és elvileg minden felhasználó esetében egyedi hash- tároltak le.

A MyHeritage esetében szerintem a legfontosabb, hogy az oldal egyáltalán nem tette lehetővé a kétfaktoros hitelesítés használatát, a szuperérzékeny személyes adatok és DNS vizsgálati eredmények eléréséhez a bejelentkezéshez a felhasználóknak elegendő volt egyetlen jelszó megadása.

Ezt a tényt Brian Krebs, a legismertebb security blogger is erősen sérelmezte, és megjegyezte, hogy meglehetősen fura, hogy a MyHeritage csak most, az esemény után gondolkodik el a dolgon és kezdi meg annak megvizsgálását, hogyan tudna kétfaktoros hitelesítést bevezetni.

Ticketfy

A nyár nem kedvezett a jegyértékesítő oldalaknak, az angol Ticketmaster júniusban értesítette az ügyfeleket, hogy kb. 40 ezer rekordjuk kompromittálódott. Később kiderült, hogy a február és június között jegyet vásárlókat érintette az esemény.  

Az Eventbrite tulajdonában lévő jegyekkel üzletelő Ticketfly május 31.-én néhány napra leállította a weboldalát és szolgáltatását, mivel „kibertámadás” érte őket, amelyről később kiderült, hogy 26 millió felhasználói adatot kompromittáló adatszivárgás-incidens.

Június 2-án tért vissza a szolgáltatás és jelent meg a szolgáltató közleménye az esettel kapcsolatban, ahol elismerték, hogy hackerek fértek hozzá az adatbázishoz.

A későbbiekben megerősítésre került, hogy nem csak sima adatlopás történt. A hacker közzétette a megszerzett adatok egy részét (az email címeket, illetve kisebb számban felhasználó neveket, telefonszámokat, lakcímeket, viszont a jelszavakat, bankkártya adatokat nem).

Kiderült, korábban a hacker jelezte a biztonsági rést a Ticketfly-nak, és 1 Bitcoin-ért cserébe segített volna a biztonsági rést befoltozni, azonban a szolgáltató nem reagált a megkeresésére. A hacker erre a sérülékenységet kihasználva defacelte az oldalt, majd elvitte és nyilvánosságra hozta az adatok egy részét.

A tanulság ebből az, hogy egy sérülékenység lejelentésére nem az a válasz, hogy nincs válasz. Nem arra gondolok, hogy a Ticketfly-nak ki kellett volna fizetnie a „segítség” díjját (konkrétan zsarolást), ám az sem megoldás, hogy figyelmen kívül hagyták az egész szituációt. (Bár szerintem, ha a vezetőség előre látta volna, hogy mi fog történni, akkor boldogan kifizették volna a nevetséges 1 Bitcoin-os összeget, amely elenyésző az így bekövetkezett kárhoz képest).

British Airways

Rájár a rúd a légitársaságokra, Rambó kolléga a kiváló és méltán népszerű Antivírus blogon a napokban írta meg az Air Canada adatszivárgásának esetét, úgyhogy erre csak a British Airways lehet a Kiberblog válasza.

A légitársaságnál is átnyúlunk az időben szeptemberig, mivel az eset feltételezett időpontja augusztus 21 és szeptember 5 közé esik.

A BA rendszeréből 380 ezer rekord került ki, amelyek financiális adatokat, fizetési információkat és személyes adatokat tartalmaznak. Meg bankkártya számokat, lejárati időt és biztonsági kódot a kártyához...Szóval bár számosságában ez az eset eltörpül a sokmilliós incidensekhez képest, súlyosságát tekintve azonban az élvonalba tartozik.

Az eset a ba.com és a hozzá tartozó mobilalkalmazás felhasználóit, jegyfoglalóit, vásárlóit érinti. Az Avast kutatója szerint a támadók a légitársaság és a fizetést biztosító szolgáltató közé ékelődhettek be valahogyan, erre enged következtetni, hogy tisztán csak a fizetésekkel kapcsolatos adatok kompromittálódtak, olyan adatok viszont nem, amelyek az utazásra vonatkoznának.

Adidas

Június végén az Adidas is csatlakozott az adatszivárgást elszenvedett nagyvállalatok illusztris köréhez.

Az amerikai weboldal sérülékenységét kihasználva a támadók „néhány millió” ügyfélrekordhoz fértek hozzá. Meglehetősen kevés információ áll rendelkezésre az esettel kapcsolatban (még mindig zajlik a vizsgálat), nem ismert pontosan az érintettek száma sem, az Adidas szóvivője maga is néhány millióról beszél.

Az Adidas a közleményében azt állítja pénzügyi adatok, bankkártya információk nem szivárogtak ki, az eset a felhasználói email címet és a titkosítottan tárolt jelszavakat érintette.

Helsinki utca

Hogy ne csak az elektronikus adattárolás kerüljön górcső alá, Helsinkiben egy csomó páciens adatait tartalmazó dokumentumot reptetett ide-oda szél az utcán.

helsinki.png

Az 1980 és 1990 között keletkezett iratok (kizárólag nőkről) aztán mindenféle jóságot tartalmaztak a neveken és azonosítókon kívül, kórtörténetet, nemibetegség-leírásokat, vizsgálati eredményeket, stb.

Nagyjából megállapítható volt, hogy a dokumentumok olyan 1960-as években született, női betegek adatait, vizsgálati eredményeit tartalmazták, akik valamilyen módon a szexuális úton terjedő betegségekkel, azok megelőzésével kapcsolatos vizsgálatokban és tanulmányokban szerepeltek.

SingHealth

Ha már egészségügy, Szingapúr egyik legnagyobb adatszivárgási incidensét szenvedte el a SingHealth egészségügyi intézmény.

Az eset érdekessége, hogy a kommunikáció alapján elsősorban nem a betegadatokra mentek a támadók, hanem kifejezetten Lee Hsien Loong miniszterelnök adatai érdekelték őket (persze ki tudja, lehet, hogy itt is az volt, hogy: „Bástya elvtársat már meg sem akarják ölni?”).

A miniszterelnököt korábban mindenféle betegséggel, többek között prosztatarákkal is kezelték az intézményben, de hogy valóban ő volt-e a célpont, azt nem lehet tudni. Bár érdemes belegondolni, hogy a támadók végül 1.5 millió beteg adataival, a nekik felírt gyógyszerek listájával távoztak, és ezek az adatok kétségtelenül értékesebbek, mint a miniszterelnök egyébként is ismert betegségéről szóló adatok.

U.S. Airforce

Bizony, az amerikai légierő is igen kellemetlen adatszivárgási ügybe keveredett júliusban. A támadó az egyik tiszt számítógépéhez fért hozzá, amelyről katonai terveket, kézikönyveket, adatokat, többek között a MQ-9A Reaper csapásmérő drón üzemeltetési és karbantartási oktatóanyagait vitte el.

reaper-drone.jpg

(Az a jó az ilyen anyagokban, hogy elsőre nem feltétlenül tűnnek veszélyesnek, de ahogy a kutatók rámutattak, ezekben az anyagokban olyan iformációk is vannak, amelyek az adott eszközök gyengeségeivel foglalkoznak, szóval rossz kezekben sajnos ezek az adatok is veszélyessé válnak)

Külön kellemetlen, hogy egy sérülékeny Netgear routeren keresztül fért hozzá a támadó a számítógéphez, csak remélni tudom, hogy a tiszt otthoni hálózatáról van szó, bár az sem csökkenti az eset súlyát túlzottan.

A Recorded Future kutatócég talált rá az adatokra, amelyeket a hacker eladásra kínált fel a DarNet-en. A kutatók később megerősítették az adatok hitelességét, és sikerült a hackerrel is kapcsolatba lépni, innen származik a Netgear-re vonatkozó információ.

Summer in the City

Lehetne még sorolni az eseteket, de szerintem a fentiekből is látszik, hogy az idei nyár nem csak időjárás szempontjából volt forró. Rengeteg breach-ről nem is tudunk, nem kapnak nagy nyilvánosságot, holott elképesztő adatokról vagy érintettszámról lehet szó.

Ki hallott már a Taringáról (28 millió rekord) vagy az acquirehealth.com-ról (31 millió rekord)? Százas nagyságrendű weboldal és szolgáltatás kompromittálódik havonta, amelyekről vagy semmit, vagy csak nagyon keveset tudunk.

Ez a nyár biztosan nem úgy vonul be az IT biztonság történelmébe (bár a történelmet a győztesek írják, szóval kérdés, hogy ki lesz aki írja?), mint a nyugodt pihenés időszaka. És még csak most jön az ősz és az év vége, jó lesz felkészülni!

2018\09\06 snwx Szólj hozzá!

Idén szeptemberig 621 millió felhasználói adatrekord kompromittálódott

A tavalyi, 2017-es egészen jó év volt ha a kiszivárgott adatok mennyiségét nézzük. Legalábbis az idei augusztushoz képest bizonyosan.

A kezembe került az IT Governance által kiadott infógrafika, amely összefoglalja a 2017-es esztendőt adatszivárgási szempontból: 488 észlelt adatszivárgási eseményből 826,526,181 (Nemzeti Alaptanterven nevelkedettek számára 826 millió) adatrekord szivárgott ki.

Nem is akármilyen adatszivárgások voltak ezek: 146 eseményben egészségügyi, 33 eseményben a financiális szektor, 67 eseményben technológiai szektor volt érintett. Érdekesség, hogy 64 eseményben valamilyen oktatási szolgáltatással kapcsolatos adatok kerültek ki, és a listában a telkó és a védelmi ipar is képviselteti magát 8, illetve 3 „szerény” eseménnyel.

Szép év volt, de vajon hogy állhatunk most? A kibertér óceánján, a GDPR paradicsomi boldogságában vajon merre tart velünk a Harland and Wolff gyárában szerelt, rekeszes törzsű „elsüllyeszthetetlen” hajó?

Nézzük az elmúlt hónapokat:

2018 augusztus: 215 millió rekord 

2018 július: 140 millió rekord

2018 június: 146 millió rekord

2018 május: 17 millió rekord (itt jött a GDPR, meg is oldotta minden bajunkat – a hónapra)

2018 április: 73 millió rekord

2018 március: 21 millió rekord

2018 február: 2 millió rekord

2018 január: 7 millió rekord

Összesen tehát most, 2018 verőfényes szeptemberének elején 621 millió adatrekordnál járunk, amelyet valamilyen adatszivárgással kapcsolatos incidens érintett.

000.png

Nem rossz, 2017-ben összesen 826 millió, idén pedig eddig 621 millió rekord volt érintett - és még hátravan 4 hónap az évből.  Mondhatni, majdnem arányosan rosszul állunk, és ezen a június-július-augusztus sem segített, pedig ugye már a GDPR paradicsomában vagyunk.

Brutális ezeket a számokat látni. 2017-ben 5 olyan hónap is volt amikor legalább 50 millió rekord kompromittálódott, és 2018-ban már 4 ilyen hónappal is megvagyunk.  

Na és a GDPR?

Egy másik szemüveget felvéve azt lehet mondani, hogy az összefoglaló alapján jól látható (de csak ezzel a szemüveggel), hogy miért van szükség az adatvédelemre és miért van szükség a GDPR-ra, még akkor is, ha a GDPR erőfeszítései nem az idei év statisztikájában fognak jelentős javulást hozni.

A 2017-es évben közel 58 millió rekord biztonsági problémák miatt kompromittálódott, míg majdnem 8 millió rekord valamiféle hibás beállítás miatt került rossz kezekbe. 274 millió rekord bizalmassága sérült valamilyen belső, hibás folyamat miatt, 4.5 millió rekordot pedig egyszerűen csak elhagytak.

Azt gondolom, hogy a GDPR és a farvizén megvalósított műszaki védelmi intézkedések csökkenteni fogják ezeket a számokat, de abban is biztos vagyok, hogy nem idén, és talán nem is jövőre.  

De valaminek meg kell változnia, mert a Harland and Wolff gyárában szerelt, rekeszes törzsű „elsüllyeszthetetlen” hajón (talán már kitaláltátok, a Titanicról van szó) Frederic Fleet őrszem 23:40-kor meghúzta a vészharangot.

UPDATE: a Veeam szeptemberi 445 millió rekordos breach-ével lenyomtuk a 2017-et, tehát idén szeptemberig már túlteljesítettük a 2017-es évet :)

 

2018\08\21 snwx Szólj hozzá!

A macska Schrödingere

A „Schrödinger macskája” gondolatkísérlet elég régóta foglalkoztatja az embereket és főleg a tudós elméket, akiknek egyébként nincs jobb dolguk, mint ilyesmiken gondolkodni.

cat.jpg

A kísérlet nagyon egyszerűen arról szól, hogy egy képzeletbeli dobozba zárt macska atombomlás-indikálta cianidmérgezés következtében élő vagy hol állapotban létezik, avagy a macska egyszerre élő és holt mindaddig, amíg valaki ki nem nyitja a dobozt és ezzel eldől, mely állapotában létezik a macska a dobozban.

Évek óta szórakoztató mémek tucatjai jelentek meg már az elméletről és a híres macskáról, de én nem tudok arról, hogy az esetet a macska szempontjából bárki is vizsgálta volna. Pedig kellene, hiszen a macska szempontjából áttekintve a dolgot a helyzet összetettebb és sokkal több teljesen felesleges gondolkozásra tudja sarkallni az unatkozó tudós elmét.

A macska szempontjából ugyanis Schrödinger létbeli állapota négy dologtól függ:

  • Ha a macska saját maga mászott a dobozba (a macskák valamiért nagyon vonzódnak a zacskókba és dobozokba bújáshoz), Schrödinger bár a macska számára a következő etetésig teljes mértékben érdektelen, így Schrödinger a macska számára egyszerre lehet élő és halott.
  • Amennyiben Schrödinger saját kezűleg erőltette a macskát a dobozba, akkor Schrödinger a macska számára HALOTT.
  • Ha a dobozba cián helyett szaftos macskatáp kerül, a macska számára Schrödinger ismét érdektelen, és a doboz kinyitása után a macska számára a következő etetésig egyszerre lehet élő vagy halott.
  • (és természetesen, ha a macska halott, akkor a macska számára Schrödinger teljesen érdektelen, egyszerre lehet élő vagy halott, mert halott macska leszarja.)

Szóval lehet, hogy nem árt egy problémát vagy gondolatkísérletet más szempontok alapján is értelmezni.

A tanulság ebből az, hogy ha macskát zársz egy dobozba, a végén a hullámfüggvényed egyszerre fogja élő és halott valód hullámfüggvényét tartalmazni.

 

 

 

 

 

Címkék: jff
2018\08\14 snwx Szólj hozzá!

Vége a Kaspersky-nek Magyarországon

rip-kaspersky.jpg

Hát megtörtént.

Alig 2 hónapja az EU parlament határozatban mondta ki, hogy a Kaspersky vírusvédelmi és végpontbiztonsági megoldása(i) szerinte potenciálisan veszélyesnek – pontosabban arról hozott határozatot, hogy az EU intézmények nézzék át az infrastruktúrájukat és távolítsák el a rosszindulatú, veszélyes alkalmazásokat, mint pl. a Kaspersy Lab („such as Kaspersky Lab”).

Tegnap (08.13) csendben megjelent egy magyar kormányhatározat, amely a Kormány irányítása és felügyelete alá tartozó szervek és vállalkozások esetében már a Kaspersy megoldások kiszűrését és elhárítását írja elő.

kaspi-eos.png

 

Nem akarok belemenni abba, hogy mi állhat az Amerikából elindult, és a Kaspersky-t bedaráló döntések hátterében (egyesek tényleg orosz kémeket és az FSZB-t látják a termékben, mások a Kaspersy piaci részesedésének megszerzését említik), de annyi bizonyos, hogy ezzel Magyarországon (is) vége a Kaspersky-nek. Lehet, hogy otthoni vagy kisvállalati verziókban még egy ideig meg-megjelenik, de vállalati és kormányzati szinten innentől kezdve a Kaspersky használata tilos.

Ami valakinek keserű, az másnak bizony édes: alig várom, hogy elinduljanak a pl. „Cseréld a Kaspersky-t Minden Ellen Védő Sárga Vírusgyilkosra” reklámkampányok.

Nyugodj békében Kaspersky!